img_1996F8ACA519-B7BB-84BF-8E18-712DEDED3DCC.jpg
img_198679927078-92D7-0725-0754-4FEACFE90DF8.jpg
img_200300F48EE2-7566-2B34-D0E3-3E8023991639.jpg
img_1955C95A3042-DED1-44AF-04AF-718549840D77.jpg
img_19548402BA17-B5A8-A29A-A8BC-DD95FB95546B.jpg
img_1960DAEFDCFA-05AD-633A-31F2-AD1B65622DAD.jpg
img_4441237973BD-37DC-837B-94DB-D162AC746224.jpg
img_444776B0CA56-1E1C-6445-8E2D-FA1978C394A8.jpg
img_4450BA5D8569-BA92-EC29-F28B-971F046FDC20.jpg
img_1916A705C653-A855-E586-BF07-E42E014FE3AD.jpg

Kedves és nagyra becsült vendégünk!

 

  FOGLALÁS  

Erdély valamikor egyik leghíresebb fürdőjének közel 300 éves tárgyi emlékei, dokumentumai, hangulata, környezete fogadja az ide betérőt. Ahogyan a legnagyobb székely, Orbán Balázs fogalmazott: „gyenge-mejűek, szárazbetegségre hajlandók,... megrögzött tüdőbajokban, kezdő lép- és májdugulásokban csudahatású, s nem egy halálraítélt nyert itt életet és felüdülést.”

Egy kis történelem

A korondi, árcsói borvízforrásokat, a fürdőt az írott források 1729-től említik. Az itteni gyógyforrásokat a híres badeni Bütte, az Alsói-sziléziai Altwasser, a schwalbachi Weinbrunnen vizével egy rangsorban emlegették.

A fürdőért legtöbbet két tulajdonos tett: a 18. század közepén gróf Traunn Károlyné, 1892-től az első világháborúig Gáspár Gyula.

Az utóbbi idejében tíz modern villa-többek között a korabeli képeslapokon is látható-Firtos-, Otthon-, Székely-, Tulipán-villa- és a vendéglőként is szolgáló Pálfy-ház épült fel, a fürdő 500 vendég fogadására volt alkalmas. 

A fürdővendégek reggel egy deci borvizet fogyasztottak kecsketejjel, a fürdésre délelőtt és délután került sor 34-38fokos meleg vízben, a jelenlegi fogadó helyén álló meleg fürdőben. Nagy sikerrel hasznosították az akkor még alig ismert kefir-kúrát, a lignoszulfitos belélegzést.

Gáspár Gyula idejében a korondi borvíz - amelyből csak 1909-ben 68.150 palackot forgalmaztak – 1897-ben Brüsszelben, 1900-ban Párizsban, 1906-ban Bukarestben nyert nemzetközi díjat.

A jelen és a jövő

Az árcsói fürdő fénykorában 50 holdas fenyves-park, kúrszalon, napilapok, teniszpálya, tekepálya, gyermektornahely, posta, rádió állt a vendégek rendelkezésére, parajdi cigány zenészek naponta szolgáltatták a térzenét, gyakoriak voltak a bálok, hangversenyek.

Az árcsói fürdő vendéglője messze földön híres volt konyhájáról: a legfinomabb pisztráng-sülteket, malac- és borjú-pecsenyéket, disznótoros vacsorákat itt szolgálták fel. Mindez páratlan kincs és örökség 1938 márciusában - amikor az 50 holdas fenyvest barbár kezek letarolták- elpusztult, megsemmisült.

Az Erdély Gleichenbergjének tartott korondi-árcsói fürdő reneszánszát tervezi a gyulakutai Varga Dénes, aki vadas kertet, téli lovasszán túrákat, pisztrángtenyészetet, hideg és meleg fürdőt, rangos kiállításokat, fazekas vásárokat, állandó jellegű ökörsütést, a nyári estékre koncerteket álmodott enyhe éghajlatú, festőien szép, széltől, vihartól védett, idegenforgalmi látványosságokban rendkívül gazdag vidékre. 

Így lesz Árcsó a megnyugvás, a pihenés, a gondatlan kikapcsolódás, felüdülés egyedülálló szigete.